pilisi_szirtek

logo    ttt
Pilisi Szirtek 41/29/18


A következő rendezés időpontja: 2018.03.25. vasárnap.
A túrára előregisztrálni március 22-ig lehet!
*Az előnevezés csak a teljes-, távra vonatkozó nevezési díj átutalásával válik érvényessé! Az előnevezés részletei az előnevezési felületen olvashatók. A kiírásban feltüntetett nevezési díjak csak előnevezés esetén érvényesek! Helyszíni nevezésnél +500Ft-ot számítunk fel, kérjünk nevezz elő!
Rendezők: Molnár Zsolt (70/596-7776) és Köck Roland (70/575-3978)
Rajt / Cél: Pilisszántó, Felső Kocsma (Pilisszántó, Kossuth Lajos utca 119.)
Koordináták: Deg formátum: 47.672121°, 18.886508°; Deg/Min/Sec formátum: 47°40'19.63560", 18°53'11.42880"

 
Az ellenőrzőpontok 6 km/h átlagsebességre nyitnak!
Térkép az útvonalakról (tipp: a jobb felső sarokból használd a "hu: Topo (turistautak)" réteget)

Pilisi Szirtek 41
Táv: 41,2 km / Szintemelkedés: 1949 m
Szintidő: 10,5 óra
Indítás: 7:00-9:15
Nevezési díj: 1500 Ft*
Útvonal: Pilisszántó, Felső kocsma → Trézsi-forrás → Boldog Özséb-kilátó → Mária-pad → Két-bükkfa-nyereg → Fekete-kő → Pilis-nyereg → Kémény-szikla →
Pilis-nyereg → Fekete-hegyi turistaház → Öreg-szirt → Klastrompuszta → Legény-barlang → Basina-szikla → Csévi-barlang → Eszperantó-forrás → Boldogasszony kápolna → Pilisszántó, Felső kocsma.
track (*.gpx)

Pilisi Szirtek 29
Táv: 29,1 km / Szintemelkedés: 1377 m
Szintidő: 8 óra
Indítás: 7:00-10:15
Nevezési díj: 1300 Ft*
Útvonal: Pilisszántó, Felső kocsma → Trézsi-forrás → Boldog Özséb-kilátó → Mária-pad → Két-bükkfa-nyereg → Fekete-kő → Pilis-nyereg → Kémény-szikla →
Klastrompuszta → Boldogasszony kápolna → Pilisszántó, Felső kocsma.
track (*.gpx)

Pilisi Szirtek 18
Táv: 18,1 km / Szintemelkedés: 768 m
Szintidő: 6,5 óra
Indítás: 8:00-10:15
Nevezési díj: 1100 Ft*
Útvonal: Pilisszántó, Felső kocsma → Trézsi-forrás → Boldog Özséb-kilátó → Simon halála → Kémény-szikla → Klastrompuszta → Boldogasszony kápolna → Pilisszántó, Felső kocsma.
track (*.gpx)


Látnivalók és érdekes helyek:


Trézsi-kút
Mindhárom táv érinti.
Maga a forrás a turistaúttól kicsit följebb található, amit Orosdy Fülöp épített ki barlangszerűen. A forrás már adott volt, de hogy milyen volt Orosdy előtt, nem lehet tudni, de egy 1900-ban írott feljegyzés szerint, „kőben foglalt jó forrás” volt. Az alattunk lévő Orosdy kastély vízellátása ebből a vízből volt biztosítva. Az előttünk álló kifolyás a Trézsi-ivókút, melybe egy negyedik, külső forrás vize is belelett csatlakoztatva. A név eredete:
- A Trézsi, Mária Terézia beceneve volt.
- A tri-tre szócskák, vagyis a három jelentése, mivel egy hármas forrásról van szó.
- A római Trevi-kút jelentése: három út találkozása. Állítólag Pilisszántón is találkozott valaha három Római út.

Zöld turistaút / Pilis-tető Mindhárom táv érinti.
Ahol a zöld kör jelzésen visszacsatlakozunk a zöld turistaútba, onnan korábban a zöld jelzés nem a mai nyomvonalon haladt, hanem a panoráma szerpentínt mellőzve, felment a Pilis-tető csúcsára. A turistaút és az újpesti természetbarátok egy kilátónak is alkalmas háromszögelési fagúla felállítása, a panorámás hegytetőt a természetjárók kedvelt célpontjává tette. 1976-ban a geodéziai mérőtorony, majd a légvédelmi katonai bázis megépítésével kezdődött a hegy elcsúfítása. Az 1980-as évek elején helyeződött a zöld jelzés a mai útvonalára - ami már nem érinti a csúcsot - és több mint 30 évig nem vezetett turistaút a Pilis-tetőre.

Pilis-tető / Boldog Özséb-kilátó  Mindhárom táv érinti.
A Pilis-tető csúcsa a Pilis (hegység) és az egész Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja. A kilátó egy itt álló, eredetileg 12,5 méter magas geodéziai torony (a kilátó 17,25 méter) átépítésével jött létre 2014-ben. Hasonló geodéziai mérőtoronyból 107 található Magyarországon. Földmérési célokat szolgáló építmények, melyeket az 1970-es években kezdtek el építeni, főleg az akkori Egységes Országos Vízszintes Alapponti hálózat (EOVA) elsőrendű pontjai fölé. Elvileg a legmagasabb közülük a Csemő határában lévő, ami 28 méter magas.

Vaskapu-völgy Csak a 41-es és 29-es táv érinti. A Mária-pad előtti szakasz.
A mélyen, V alakban bevágódott, száraz szurdokvölgy, kelet-nyugat irányban, a Kis-Szoplák és a Vaskapu-hegy között bontja meg a Pilis mészkőtömbjét. A meredek lejtők szirtjei között kialakult kisebb kőfülkék, sziklaodúk közül a 150 m hosszú Pilis-barlang érdemel említést (továbbiak: Jóreménység-, Szoplák- és Gombás-barlang). A Vaskapu-hegy oldalában mélyülő üreg a denevérek kedvelt búvóhelye. Szűk folyósokkal összekötött, kis (kb. 4x4 m-es) termeit szép cseppkőképződmények gazdagítják. A barlang menetirányunk szerint jobbra, kb. 70 méterre található, mintegy 20-30 méterrel magasabban, nagyjából onnan, ahol leérünk a völgy vízmosásába. Azonban az útvonalról nem látható.

Döme halála Csak a 41-es és 29-es táv érinti. A Mária-pad után kb. 270 méterre, a nyiladékon található keresztnél.
E nyiladékon halt meg Pápay Domonkos földmérő mérnök a léniák kitűzése közben. 1957. október 4-én délután már sietett volna a buszhoz, ezért az egyik segédjéhez (pilisszentkereszti, iskolából kimaradt 16-17 éves fiúk) kiáltott, hogy az dobjon oda neki egy kitűző rudat. A srác a hang irányába hajította a rudat, de a rúd hegye a mérnököt olyan szerencsétlenül találta el, hogy a nyaki ütőér sérülése miatt rövid idő alatt elvérzett. A fiút ezután „hóhérnak” csúfolták a faluban, később megzavarodott, és öngyilkos lett. A munkavédelmi szabályok azóta nem engedik a fémhegyű kitűző lécek használatát, és tiltják a dobálást.

Szopláki-ördöglyuk Csak a 41-es és 29-es táv érinti. A Döme halála után további 200 méterre, a turistaúttól balra, a kicsit följebb levő korlátnál.
Innen érdemes kitérőt tenni a balra látható korlát tövénél mélyülő barlanghoz, ami a Pilis (hegy) keleti oldalának többi barlangjához hasonlóan vélhetően egy egykori, ma már inaktív víznyelőjárat. Sokáig csak 35 méter mélységig volt ismert, ahol egy hatalmas omladék halom alkotta a barlang mélypontját. Ezt a barlangkutatók 2013 őszén bontották át, és ekkor elérte a barlang a 110 méteres mélységet. További kutatásáról nem tudni.

Két-bükkfa-nyereg Csak a 41-es és 29-es táv érinti.
A mészkő alkotta Pilis és a vulkanikus Visegrádi-hegység legmagasabban fekvő kapcsolódási pontja. Vízválasztója az Esztergom felé igyekvő Szentléleki- és a Szentendre felé tartó Dera-patak vízgyűjtőterületének. Nevét a nyereg tisztásán állt két bükkfáról kapta (egyikük az 1920-as évek elején kipusztult). Az 1935-ben megépült dobogókői országút hajtűkanyarja, az esztergomi műút becsatlakozása és a pilis-tetői aszfaltút megépítése teljesen tönkretette a nyeregtisztás hajdani, érintetlen szépségét.

Hunfalvy út Csak a 41-es és 29-es táv érinti. A Két-bükkfa-nyereg ellenőrzőpont után, ezen az úton halad a zöld jelzés, ami a túra útvonala.
Névadója Hunfalvy János (1820-1888), a magyar tudományos földrajz megalapítója, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja, a Pesti Egyetemen (az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem elődja) alapított földrajzi tanszék vezetője. Az út a nevet 1989-ben kapta, az akkor újjá alakult MTE (az 1891-ben alakult turistaegyesület) által.

Fekete-kő Csak a 41-es és 29-es táv érinti.
Mészkőorom, kilátóhely. A hegyorról lehúzódó hófehér mészkősziklataraj tetejéről pompás panoráma nyílik Pilisszentlélek medencéjére, a kis községet ölelő rétekre, a Fekete-hegy erdős hátára (a 41-es táv, a Pilis-nyereg másodszori érintése után, ezen a háton halad a zöld jelzés szerint).

Simon halála Csak a 18-as táv érinti. A pilis-tetői műút után a piros kereszt jelzés környékén levő sziklaszirteknél.
A név eredetére több magyarázat is szolgál:
- A tatárok itt öltek meg egy Simon nevű, előlük menekülő papot, mert az elrejtett kincseket nem adta elő.
- Itt találtak rá egy erdész (Simon) holttestére.
- Az 1974-es útikalauz egy szikláról leesett turista nevével hozza összefüggésbe a helyet (Nem maradt nyoma a korabeli sajtóban illetve rendőrségi jegyzőkönyvekben. A 20. század kezdete előtt pedig nem nagyon lehet turistáskodásról beszélni, ezért valószínűtlennek tűnik, hogy korábban történt volna hasonló turistabaleset.).

Kémény-szikla Mindhárom táv érinti.
A szikla a nevét szabályos falaival felefelé törő alakjáról kapta - de ez csak lentről látszik igazán (pl. a Klastrompuszta ellenőrzőpontról). A szikla teteje kilátópont, balra a Pilis oldalában lévő Csévi-szirtek sziklái láthatóak. A szikla alatt Klastrompuszta házai, attól távolabb körbepillantva a Szirtes-tető csoportja, Piliscsév katlanja, Leányvár, Dorog - mögötte a Gete -, Kesztölc, a Kétágú-hegy vonulata (aminek legmagasabb pontja az Öreg-szirt, amit a 41-es táv még érinteni fog!) is belátható.

Fekete-hegyi turistaház Csak a 41-es táv érinti.
Az MTE (az 1891-ben alakult Magyat Turista Egyesület) Esztergomi Osztálya, 1933. október 15-én avatta fel a szerény, 8 férőhelyes terméskőépületet. Emeleti részét eredetileg kilátónak használták, később azonban ide is egy szoba került. A háborús sérüléseket hamar rendbehozták. Az államosított menedékház gondnoka, több turistageneráció „Gizi nénije" 1952-től 1982-ig vigyázta a ház falait. Berda József turistaírónk egyik kedvenc pihenőhelye volt. A házat 2014-ben felújították. Sasfészek és Berda József névvel is illetik.

Öreg-szirt Csak a 41-es táv érinti.
A hófehér mészkősziklák gyepes tetejéről gyönyörű kilátás nyílik Kesztölcre (D-DNy felé), a község feletti szőlőkre, Dorog medencéjére, a Getére (a Ny felé látható domináns hegy, ami már a Gerecséhez tartozik), DK felé pedig a Klastrompuszta feletti Csévi-szirtekre.

Klastrompuszta Mindhárom táv érinti.
A Kesztölchöz tartozó településrész folyamatosan fejlődő üdülőhely, ma már sok nyaraló és lakóépület is áll utcáiban. Nevezetessége az itt állott pálos kolostor romegyüttese. Özséb esztergomi kanonok a tatárjárás után a Pilisbe vonult és remeteéletet élt és maga köré gyűjtötte szentéletű remeteéletet élt társait is („Szürke barátok”). A kolostort 1250-ben alapította és 1304-ig itt működött a pálosok magyarországi központja. Az épületegyüttes a török harcok kezdetén pusztult el. A monostor romjaival szemben áll az egykori vadászház, amely 1927-től 2004-ig turistaházként működött.

Legény-barlang Csak a 41-es táv érinti.
A feltörő hévizek kőzetoldó tevékenysége során jött létre, bejáratában számos lelet került elő. A ma is zajló kutatást az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület kezdte, melyhez a Szent Özséb Barlangkutató Egyesület is csatlakozott, és a 2010-es években összekötötték a szomszédos barlangokkal (Leány-, Ariadne-, Rejtekút- és Kőoszlopos-barlang). Így jött létre az egybefüggő Ariadne-barlangrendszer, ami ma már 15,3 km hosszú és 204 méter mélységű, így hazánk barlangjainak rangsorában harmadik helyen áll. Nem hivatalos hírek szerint tervezik a barlang kalandturisztikai megnyitását.

Csévi-barlang Csak a 41-es táv érinti.
A hatalmas barlangnyílás mögött kb. 10 méter hosszú, tágas csarnok található, amelyből kürtő (kémény) vezet egy magasabban fekvő nyíláshoz. Elképzelhető, hogy az őskőkor embere is tanyát vert benne.

Boldogasszony-kápolna Mindhárom táv érinti.
A kápolna vasbeton alapját, 2006. június 19-én öntötték le, majd december 21-én szentelték fel. Építése adakozásból és munkafelajánlásból történt. Az épületet Makovecz Imre és Őrfi József tervezte, a munkaerő javarészét a Makovecz vándoriskola építészhallgatói és műegyetemista diákok adták. A kápolna két tornyában két előrehajló csuklyás pálos remete tekintete áll őrt, bajuszuk alatti szájnyílások alsó ajkainak közepére a Jakab-hegyről (Mecsek) származó egy-egy rozsdavörös kő van befalazva. Bejárata fölött, kőből faragott Napmadár látható. Az előtte álló homokkő oltár, a Hosszú-hegy tetejéről származik.

Csillag ösvény Mindhárom táv érinti. A Boldogasszony-kápolnától levezető ösvény, ami a túra útvonala.
Az ösvényt az egykor mészégetéshez szükséges mészkövet bányászó szántói férfiak taposták ki. A kápolnához vezető úton mintegy kálvária mintájára, hét szobor, stáció áll. Ezek is csak adományból ill. felajánlásból készülhettek el, Smídt Róbert fafaragó által. Az év minden napfordulójára jutott egy avatás:
2007: Nimród, Attila, Árpád
2008: Mátyás és a Pálosok éve volt, ezért az avatást Mátyással kezdték és Özsébbel zárták. A két közbülső napfordulón pedig Szent László, majd Szent István szobra került felavatásra.