Pilisi
Szirtek 40/30/20
A következő
rendezés
időpontja: 2020.03.29. vasárnap.
2020-as kiírás:
A túrára előnevezni
március 26-ig lehet!
*Az előnevezés csak a teljes-, távra vonatkozó nevezési díj
átutalásával válik érvényessé! Az előnevezés részletei az előnevezési
felületen olvashatók. A kiírásban feltüntetett nevezési díjak csak
előnevezés esetén
érvényesek! Helyszíni nevezésnél +500Ft-ot számítunk fel, kérjünk
nevezz elő!
Rendezők: Molnár Zsolt (70/596-7776) és Köck Roland (70/575-3978)
Rajt / Cél: Pilisszántó, Felső Kocsma (Pilisszántó, Kossuth Lajos utca
119.; 47.672121, 18,886508)
Az ellenőrzőpontok 6 km/h átlagsebességre nyitnak!
Térkép az
útvonalakról (tipp: a jobb felső sarokból használd a "hu: Topo
(turistautak)" réteget)
Pilisi
Szirtek 40
Táv: 40,2 km / Szintemelkedés: 1695 m
Szintidő: 10 óra
Indítás: 7:00-9:00
Nevezési díj: 2000 Ft*
Útvonal:
Pilisszántó, Felső kocsma → Pilisszántói-kőfülke → Boldog Özséb-kilátó
→
Mária-pad → Két-bükkfa-nyereg → Fekete-kő → Pilis-nyereg →
Kémény-szikla → Pilis-nyereg → Fekete-hegyi turistaház →
Öreg-szirt → Klastrompuszta → Legény-barlang → Basina-szikla
→ Eszperantó-forrás → Boldogasszony kápolna →
Pilisszántó, Felső kocsma.
track (*.gpx)
Pilisi
Szirtek 30
Táv: 29,8 km / Szintemelkedés: 1295 m
Szintidő: 8 óra
Indítás: 7:00-10:00
Nevezési díj: 1500 Ft*
Útvonal:
Pilisszántó, Felső kocsma → Trézsi-forrás → Boldog Özséb-kilátó →
Mária-pad → Két-bükkfa-nyereg → Fekete-kő → Pilis-nyereg →
Kémény-szikla → Klastrompuszta → Basina-szikla → Csévi-barlang →
Eszperantó-forrás → Boldogasszony kápolna → Pilisszántó,
Felső kocsma.
track (*.gpx)
Pilisi
Szirtek 20
Táv: 18,8 km / Szintemelkedés: 755 m
Szintidő: 6,5 óra
Indítás: 8:00-10:00
Nevezési díj: 1300 Ft*
Útvonal:
Pilisszántó, Felső kocsma → Trézsi-kút → Boldog Özséb-kilátó → Simon
halála → Kémény-szikla → Klastrompuszta → Leány-barlang → Boldogasszony
kápolna →
Pilisszántó, Felső kocsma.
track
(*.gpx)
Látnivalók és érdekes
helyek:
Pilisszántói-kőfülke 40
A Pilis-tető DK-i oldalán lefutó sziklataréjában lévő 9 méter hosszú és
14 méter magas üreg. Fontos őslénytani lelőhely. A kőfülkéhez 2018 óta
vezet turistaút.
Trézsi-kút 40/30
Maga a forrás a turistaúttól kicsit följebb található, amit Orosdy
Fülöp épített ki barlangszerűen. A forrás már adott volt, de hogy
milyen volt Orosdy előtt, nem lehet tudni, de egy 1900-ban írott
feljegyzés szerint, „kőben foglalt jó forrás” volt. Az alattunk lévő
Orosdy kastély vízellátása ebből a vízből volt biztosítva. Az előttünk
álló kifolyás a Trézsi-ivókút, melybe egy negyedik, külső forrás vize
is belelett csatlakoztatva. A név eredete:
- A Trézsi, Mária Terézia beceneve volt.
- A tri-tre szócskák, vagyis a három jelentése, mivel egy hármas
forrásról van szó.
- A római Trevi-kút jelentése: három út találkozása. Állítólag
Pilisszántón is találkozott valaha három Római út.
Zöld turistaút /
Pilis-tető 40/30/20
Ahol a zöld kör jelzésen visszacsatlakozunk a zöld turistaútba, onnan
korábban a zöld jelzés nem a mai nyomvonalon haladt, hanem a panoráma
szerpentínt mellőzve, felment a Pilis-tető csúcsára. A turistaút és az
újpesti természetbarátok egy kilátónak is alkalmas háromszögelési
fagúla felállítása, a panorámás hegytetőt a természetjárók kedvelt
célpontjává tette. 1976-ban a geodéziai mérőtorony, majd a légvédelmi
katonai bázis megépítésével kezdődött a hegy elcsúfítása. Az 1980-as
évek elején helyeződött a zöld jelzés a mai útvonalára - ami már nem
érinti a csúcsot - és több mint 30 évig nem vezetett turistaút a
Pilis-tetőre.
Pilis-tető /
Boldog Özséb-kilátó 40/30/20
A Pilis-tető csúcsa a Pilis (hegység) és az egész
Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja. A kilátó egy itt álló,
eredetileg 12,5 méter magas geodéziai torony (a kilátó 17,25 méter)
átépítésével jött létre 2014-ben. Hasonló geodéziai mérőtoronyból 107
található Magyarországon. Földmérési célokat szolgáló építmények,
melyeket az 1970-es években kezdtek el építeni, főleg az akkori
Egységes Országos Vízszintes Alapponti hálózat (EOVA) elsőrendű pontjai
fölé. Elvileg a legmagasabb közülük a Csemő határában lévő, ami 28
méter magas.
Vaskapu-völgy
40/30, a
Mária-pad előtti szakasz.
A mélyen, V alakban bevágódott, száraz szurdokvölgy, kelet-nyugat
irányban, a Kis-Szoplák és a Vaskapu-hegy között bontja meg a Pilis
mészkőtömbjét. A meredek lejtők szirtjei között kialakult kisebb
kőfülkék, sziklaodúk közül a 150 m hosszú Pilis-barlang érdemel
említést (továbbiak: Jóreménység-, Szoplák- és Gombás-barlang). A
Vaskapu-hegy oldalában mélyülő üreg a denevérek kedvelt búvóhelye. Szűk
folyósokkal összekötött, kis (kb. 4x4 m-es) termeit szép
cseppkőképződmények gazdagítják. A barlang menetirányunk szerint
jobbra, kb. 70 méterre található, mintegy 20-30 méterrel magasabban,
nagyjából onnan, ahol leérünk a völgy vízmosásába. Azonban az
útvonalról nem látható.
Döme halála
40/30, a
Mária-pad után kb. 270 méterre, a nyiladékon
található keresztnél.
E nyiladékon halt meg Pápay Domonkos földmérő mérnök a léniák kitűzése
közben. 1957. október 4-én délután már sietett volna a buszhoz, ezért
az egyik segédjéhez (pilisszentkereszti, iskolából kimaradt 16-17 éves
fiúk) kiáltott, hogy az dobjon oda neki egy kitűző rudat. A srác a hang
irányába hajította a rudat, de a rúd hegye a mérnököt olyan
szerencsétlenül találta el, hogy a nyaki ütőér sérülése miatt rövid idő
alatt elvérzett. A fiút ezután „hóhérnak” csúfolták a faluban, később
megzavarodott, és öngyilkos lett. A munkavédelmi szabályok azóta nem
engedik a fémhegyű kitűző lécek használatát, és tiltják a dobálást.
Szopláki-ördöglyuk
40/30, a Döme
halála után további 200 méterre, a
turistaúttól balra, a kicsit följebb levő korlátnál.
Innen érdemes kitérőt tenni a balra látható korlát tövénél mélyülő
barlanghoz, ami a Pilis (hegy) keleti oldalának többi barlangjához
hasonlóan vélhetően egy egykori, ma már inaktív víznyelőjárat. Sokáig
csak 35 méter mélységig volt ismert, ahol egy hatalmas omladék halom
alkotta a barlang mélypontját. Ezt a barlangkutatók 2013 őszén
bontották át, és ekkor elérte a barlang a 110 méteres mélységet.
További kutatásáról nem tudni.
Két-bükkfa-nyereg
40/30
A mészkő alkotta Pilis és a vulkanikus Visegrádi-hegység legmagasabban
fekvő kapcsolódási pontja. Vízválasztója az Esztergom felé igyekvő
Szentléleki- és a Szentendre felé tartó Dera-patak
vízgyűjtőterületének. Nevét a nyereg tisztásán állt két bükkfáról kapta
(egyikük az 1920-as évek elején kipusztult). Az 1935-ben megépült
dobogókői országút hajtűkanyarja, az esztergomi műút becsatlakozása és
a pilis-tetői aszfaltút megépítése teljesen tönkretette a nyeregtisztás
hajdani, érintetlen szépségét.
Hunfalvy út
40/30, a
Két-bükkfa-nyereg ellenőrzőpont után, ezen az úton
halad a zöld jelzés, ami a túra útvonala.
Névadója Hunfalvy János (1820-1888), a magyar tudományos földrajz
megalapítója, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja, a Pesti
Egyetemen (az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem elődja) alapított
földrajzi tanszék vezetője. Az út a nevet 1989-ben kapta, az akkor újjá
alakult MTE (az 1891-ben alakult turistaegyesület) által.
Fekete-kő
40/30
Mészkőorom, kilátóhely. A
hegyorról lehúzódó hófehér mészkősziklataraj tetejéről pompás panoráma
nyílik Pilisszentlélek medencéjére, a kis községet ölelő rétekre, a
Fekete-hegy erdős hátára (a 41-es táv, a Pilis-nyereg másodszori
érintése után, ezen a háton halad a zöld jelzés szerint).
Simon halála
20, a pilis-tetői
műút után a piros kereszt jelzés környékén levő
sziklaszirteknél.
A név eredetére több magyarázat is szolgál:
- A tatárok itt öltek meg egy Simon nevű, előlük menekülő papot, mert
az elrejtett kincseket nem adta elő.
- Itt találtak rá egy erdész (Simon) holttestére.
- Az 1974-es útikalauz egy szikláról leesett turista nevével hozza
összefüggésbe a helyet (Nem maradt nyoma a korabeli sajtóban illetve
rendőrségi jegyzőkönyvekben. A 20. század kezdete előtt pedig nem
nagyon lehet turistáskodásról beszélni, ezért valószínűtlennek tűnik,
hogy korábban történt volna hasonló turistabaleset.).
Kémény-szikla
40/30/20
A szikla a nevét szabályos
falaival felefelé törő alakjáról kapta - de
ez csak lentről látszik igazán (pl. a Klastrompuszta ellenőrzőpontról).
A szikla teteje kilátópont, balra a Pilis oldalában lévő Csévi-szirtek
sziklái láthatóak. A szikla alatt Klastrompuszta házai, attól távolabb
körbepillantva a Szirtes-tető csoportja, Piliscsév katlanja, Leányvár,
Dorog - mögötte a Gete -, Kesztölc, a Kétágú-hegy vonulata (aminek
legmagasabb pontja az Öreg-szirt, amit a 41-es táv még érinteni fog!)
is belátható.
Fekete-hegyi turistaház
40
Az MTE (az 1891-ben alakult Magyat Turista Egyesület) Esztergomi
Osztálya, 1933. október 15-én avatta fel a szerény, 8 férőhelyes
terméskőépületet. Emeleti részét eredetileg kilátónak használták,
később azonban ide is egy szoba került. A háborús sérüléseket hamar
rendbehozták. Az államosított menedékház gondnoka, több
turistageneráció „Gizi nénije" 1952-től 1982-ig vigyázta a ház falait.
Berda József turistaírónk egyik kedvenc pihenőhelye volt. A házat
2014-ben felújították. Sasfészek és Berda József névvel is illetik.
Öreg-szirt
40
A hófehér mészkősziklák gyepes
tetejéről gyönyörű kilátás nyílik Kesztölcre (D-DNy felé), a község
feletti szőlőkre, Dorog medencéjére, a Getére (a Ny felé látható
domináns hegy, ami már a Gerecséhez tartozik), DK felé pedig a
Klastrompuszta feletti Csévi-szirtekre.
Klastrompuszta
40/30/20
A Kesztölchöz tartozó településrész folyamatosan fejlődő üdülőhely, ma
már sok nyaraló és lakóépület is áll utcáiban.
Nevezetessége az itt állott pálos kolostor romegyüttese. Özséb
esztergomi kanonok a tatárjárás után a Pilisbe vonult és remeteéletet
élt és maga köré gyűjtötte szentéletű remeteéletet élt társait is
(„Szürke barátok”). A kolostort 1250-ben alapította és 1304-ig itt
működött a pálosok magyarországi központja. Az épületegyüttes a török
harcok kezdetén pusztult el. A monostor romjaival szemben áll az
egykori vadászház, amely 1927-től 2004-ig turistaházként működött.
Legény-barlang
40
A feltörő hévizek kőzetoldó tevékenysége során jött létre, bejáratában
számos lelet került elő. A ma is zajló kutatást az Ariadne Karszt- és
Barlangkutató Egyesület kezdte, melyhez a Szent Özséb Barlangkutató
Egyesület is csatlakozott, és a 2010-es években összekötötték a
szomszédos barlangokkal (Leány-, Ariadne-, Rejtekút- és
Kőoszlopos-barlang). Így jött létre az egybefüggő
Ariadne-barlangrendszer, ami ma már 15,3 km hosszú és 204 méter
mélységű, így hazánk barlangjainak rangsorában harmadik helyen áll. Nem
hivatalos hírek szerint tervezik a barlang kalandturisztikai
megnyitását.
Csévi-barlang
30
A hatalmas barlangnyílás mögött kb. 10 méter hosszú, tágas csarnok
található, amelyből kürtő (kémény) vezet egy magasabban fekvő
nyíláshoz. Elképzelhető, hogy az őskőkor embere is tanyát vert benne.
Boldogasszony-kápolna
40/30/20
A kápolna vasbeton alapját, 2006. június 19-én öntötték le, majd
december 21-én szentelték fel. Építése adakozásból és
munkafelajánlásból történt. Az épületet Makovecz Imre és Őrfi József
tervezte, a munkaerő javarészét a Makovecz vándoriskola
építészhallgatói és műegyetemista diákok adták. A kápolna két tornyában
két előrehajló csuklyás pálos remete tekintete áll őrt, bajuszuk alatti
szájnyílások alsó ajkainak közepére a Jakab-hegyről (Mecsek) származó
egy-egy rozsdavörös kő van befalazva. Bejárata fölött, kőből faragott
Napmadár látható. Az előtte álló homokkő oltár, a Hosszú-hegy tetejéről
származik.
Csillag ösvény
40/30/20, a
Boldogasszony-kápolnától levezető ösvény, ami a túra útvonala.
Az ösvényt az egykor mészégetéshez szükséges mészkövet bányászó szántói
férfiak taposták ki. A kápolnához vezető úton mintegy kálvária
mintájára, hét szobor, stáció áll. Ezek is csak adományból ill.
felajánlásból készülhettek el, Smídt Róbert fafaragó által. Az év
minden napfordulójára jutott egy avatás:
2007: Nimród, Attila, Árpád
2008: Mátyás és a Pálosok éve volt, ezért az avatást Mátyással kezdték
és Özsébbel zárták. A két közbülső napfordulón pedig Szent László, majd
Szent István szobra került felavatásra.